— Kérlek, ne…
De Ethan már nem tudott visszalépni.
Valami végleg eltört benne.
— Holnaptól minden megváltozik — mondta.
— Vagy tisztelettel élünk együtt, vagy külön.
Linda arca elsápadt.
— Ezt nem gondolhatod komolyan.
— De igen — válaszolta Ethan.
— Túl sokáig voltam vak.
A húgai most már nem voltak magabiztosak.
A kényelmük alapja megingott.
Ethan Emily felé fordult.
— Összepakolunk.
— Hova megyünk? — kérdezte halkan a nő.
— Oda, ahol nem kell sírnod azért, mert létezel — válaszolta.
Aznap éjjel csendben elhagyták a házat.
Nem volt nagy jelenet, csak egy végleges döntés.
Hetekkel később egy kisebb, egyszerűbb lakásban éltek.
Nem volt luxus, nem volt csillogás — de volt béke.
