De benne már nem volt ott az a tehetetlenség, ami egykor megtörte.
Megállt egy padnál, és lassan leült. Elővette a táskájából a régi, kissé kopott pénztárcáját, ránézett, és akaratlanul is elmosolyodott.
— Nos — mondta halkan magának. — Ma megoldottuk.
Valahol a távolban sziréna hangja szólalt meg. Talán valaki mégis hívta a rendőrséget. Talán azt a kettőt hamarosan megtalálják. Vagy talán maguktól eltűnnek, és soha többé nem jönnek vissza ide.
De ez már nem számított.
Mert azon az estén abban az aluljáróban több történt, mint egy félresikerült rablás.
Azon az estén az áldozat többé nem volt áldozat.
És talán éppen ettől kezdve a félelem is lassan eltűnik arról a helyről.
