"Nem mondhatod le az egészet."
Ránéztem.
"Miért ne?"
"Mert anya a fizetésektől függ."
"Pontosan."
Kinyitotta a száját, aztán becsukta.
Vivian tenyerét az asztalhoz csapta.
"Az a pénz ennek a családnak a része!"
"Nem," mondtam. "Az enyém."
A nővére, Patricia gúnyosan felhorkant.
"Gazdagságba mentél, drágám. Ne hirtelen úgy teszed, mintha te építetted volna ezt az életmódot."
Ekkor jöttem rá, hogy egyikük sem érti.
A laptopot feléjük fordítottam.
A képernyő tetején egy szám volt:
18 642 dollár.
Daniel azonnal felismerte.
Az arca kimerült.
"Mi ez?" követelte Vivian.
"A fennmaradó fennmaradó összeg a Mercer család működési számláján."
Csend.
Vivian összevonta a szemöldökét.
"Ez lehetetlen."
"Nem. Pontos."
Megnyitottam egy másik mappát.
"A férje körülbelül 3,8 millió dollárnyi ingatlant hagyott hátra."
Mosolya visszatért.
"Pontosan."
"És 4,6 millió dollár fedezett és fedezetlen adósság."
A mosoly eltűnt.
Patricia suttogta,
"Mi?"
Nyugodtan folytattam.
"A kastélynak két zálogjoga van. A tóparti házat már három éve eladták. Daniel cég kifizetései nem fedezték a költségeidet az esküvőnk előtt."
Vivian felé fordult.
"Daniel?"
Betegnek tűnt.
A férjemet bámultam.
⏬ Folytatás a következő oldalon ⏬
